• Betüméret növelése
  • Feliratkozás a Szabd Fold Online hírcsatornára
  • Cikk nyomtatása

Botrányhozó Leiter Jakab

Szerző: Hardi Judit
FELSZARVAZOTT MÓZES, unikornisok a Bibliában, diplomáciai botrányok, s magyar szívünknek a legkedvesebb: Leiter Jakab. Mi a közös bennük? Mindegyiket egy félrefordításnak köszönhetjük.

Fordítási hiba ide vagy oda, ez számos művészt, így Michelangelót sem tántorította vissza attól, hogy szarvakkal ábrázolja Mózest
Fotó:
Shutterstock

 Jobb esetben csak mulatságosak, rosszabb esetben diplomáciai botrányt kavarnak. Egyszer vallásokat formálnak át, máskor új hiedelmeket hoznak létre. A fordítási bakik mondhatni egyidősek a történelemmel.

A legrégebbi félrefordítások a Bibliával kapcsolatosak. Nem véletlenül, hiszen az emberiség legolvasottabb könyvének eredeti nyelvét csak kevesen értik. A világ összes nyelvére való lefordítása azonban számos baki lehetőségét rejti. Almát például a héber szöveg egyáltalán nem említ a bűnbeesés történetében. Igaz, a szövegben szerepel a minden tudás fája, s a gyümölcs is, melyet fogyasztva az első emberpár elérte, hogy kiűzessék a paradicsomból. Nos, az alma a szöveg egy korai fordításában bukkan fel először: a latin „mălum” szó gonoszt jelent, de egyben almát is, innen eredhet a félreértés.

Mózes is hasonló okokból „kapott” szarvakat. Egészen a reneszánszig tartotta magát a vélekedés, hogy a Tízparancsolatot lejegyző Mózes, mikor lejött a Sínaihegyről, szarvakkal a fején nézett szembe a zsidó néppel. Mindezt pedig Szent Jeromosnak köszönhetjük.

Az eredeti szöveg szerint Mózes arcbőre fénylett (kárán or pánáv), a fordító Jeromos ezt így írta le: arcáról a fény szarvakat formált. Bár a hibára azóta már fény derült, ez számos művészt nem tántorított el attól, hogy szarvakkal örökítsék meg Mózest – noha tudták, bakiról van szó –, például Michelangelo világhírű szobrán is ezért a különös ábrázolás.

A szarvak egyébként több ízben okoztak galibát a Biblia fordítóinál: számos helyen szerepel például az Ótestamentumban unikornis, noha valószínűleg egy szarvas állatról, azaz antilopról, vagy a magyar nyelvben őstulokként emlegetett jószágról lehet szó.

Szegény Napóleont is egy baki miatt hisszük aprónak. Ez esetben nem a szavakat, hanem a számokat „fordították” rosszul. Mint a leírásokból tudjuk, 5,2 angol láb (azaz 5,2x30,48, tehát 158,5 cm) magas volt. Akadt azonban egy kis félreértés: e termetet francia lábban kell érteni, ami így már körülbelül 170 centiméter. Tehát a Napóleon-, avagy a kisemberszindróma is igazságtalanul viseli a francia császár és hadvezér nevét.

A vicces esetekhez vezető félrefordításokra kifejezést is alkotott a magyar: lejterjakabnak nevezzük azokat az eseteket, amikor a tolmács a fordított nyelvben nem éppen járatos, vagy a szövegkörnyezetet nem ismeri, ezért a fordítás teljes katasztrófa.

A szófordulatot egy ifjú magyar újságírónak köszönhetjük, aki 1863-ban a francia Felix Nadar léghajós első útjáról tudósított volna – amennyiben alkalma nyílik elutazni a helyszínre. De mivel erre nem volt lehetősége, az osztrák sajtó egyik cikkét fordította le. „Midőn a legfelső felhőrétegen is átröpültek, a gömb megrezdült, kissé oldalt hajolt, de – így állítják az utazók – egyikük sem ijedt meg. Előhítták Godardot, a tapasztalt léghajóst: »Fel, fel, oly magasra akarunk szállni, mint Leiter Jakab«.”

Arra azonban nem gondolt, hogy az utazók bibliai utalásként Jákób lajtorjáját emlegetik.

A fordítási hibák jelentős részére mostanában már viszonylag hamar fény derül, azonban sok régi félreértést mindmáig szinte lehetetlen kiradírozni. Így elképzelhetetlen, hogy az első emberpárt ne almával ábrázoljuk, vagy Napóleonra ne alacsony férfiként emlékezzünk…

VÁLSÁGBAN A SZAKMA
Reform kell Magyarországon, mégpedig sürgősen: fordítók, tolmácsok és fordítóirodák fogtak össze, hogy megálljt parancsoljanak a szakma felhígulásának. Elektronikus névjegyzéki rendszer felállítását javasolják, amelyből bárki megtalálhatja a hozzá földrajzilag legközelebb élő elismert szakembert. De fontos a névjegyzéki rendszer visszaállítása a nemrég hatályba lépett uniós rendelet miatt is. „A közelmúltban napvilágot látott hazug bírósági fordítások, a hamis tanúzás bűntettével vádolt fordító vagy a kétes hátterű tolmácsok esetei mind azt üzenik, hogy halaszthatatlan a terület újraszabályozása” – véli Szalay-Berzeviczy András, a Proford-MFTE-Szoft fordításszabályozási munkacsoport vezetője. 


BOTRÁNYOS TÉVEDÉSEK

Míg az ókori szövegek félrefordításai valódi katasztrófát nem okoznak, addig a diplomáciai tolmács vétke olykor súlyos következményekkel járhat. Nem tett jót a nyugati országok és a Szovjetunió viszonyának, amikor 1956-ban Nyikita Hruscsovot a moszkvai lengyel követségen „félreértették”. A Szovjetunió Kommunista Pártja első embere arról beszélt, hogy a kommunizmus túl fogja élni a kapitalizmust, amely saját sírásóit termeli ki. „Túl fogunk élni titeket” – mondta, ám ez az újságok címlapján másnap – tolmácsolási hiba miatt – már így jelent meg: „El fogunk titeket temetni.” Mondani sem kell, milyen hatást váltottak ki az ijesztően hangzó szavak, többen is úgy értelmezték, hogy Hruscsov nukleáris támadással fenyegeti az USA-t.

Jimmy Carter amerikai elnök is a tolmács miatt járt
szerencsétlenül Lengyelországban. Az USA első embere 1977-ben látogatott a keleti tömb országába, beszédét pedig így kezdte: „Amikor ma reggel elhagytam az Egyesült Államokat…”, ám a tolmács így fordította: „Ma örökre elhagytam az Egyesült Államokat”. És ez csak a kezdet volt, a hibát számos újabb tolmácsolási baki követte. Az elnök „megérteni akarta, mire vágynak a lengyelek”, a tolmács szerint „testileg kívánta a lengyeleket”. De Carternek sikerült dühöt is kiváltania vendéglátóiból: az 1971-es lengyel alkotmányt az emberi jogokért való küzdelem három legfontosabb irata közé sorolva dicsérte, míg a tolmács szerint azt mondta: nevetségessé teszik a dokumentumot.


TÁMAD A MARS!
A vörös bolygó már több mint egy évszázada áll a csillagászok kutatásainak középpontjában. Lakókat azonban egy félrefordítás eredményeképpen „telepítettünk” a Marsra. Történt ugyanis, hogy az 1800-as évek végén az olasz csillagász, Giovanni Schiaparelli a bolygót vizsgálva elkülönítette a sötétebb foltokat egymástól és tengereknek nevezte őket, az azokat összekötő vonalakat pedig az olasz „canal” szóval írta le. Az angol fordításban szintén a „canal” szót használták, ami egészen mást, kanálist jelent. Ebből az angol nyelvű olvasók a velenceihez hasonló csatornákat képzeltek a Marsra. Többen így arra a következtetésre jutottak, hogy azokat értelmes lények hozták létre. Bár a bakit hamar korrigálták, a bolygó kanálisai több sci-fi írót is megihlettek.

Címkék: Fókusz | Történetek